Batár Zsolt Botond

Batár Zsolt Botond életének regénye
Összeállította: Erdősi József Tamás

Nagykőrösön született 1946. december 14-én, este 20 órakor. Bár a személyi igazolványában 15-e van beírva, de édesanyja (Kiss Margit) a halálos ágyán bevallotta, hogy egy nappal hamarabb született a saját családi házukban, de 1946-ban este nem lehetett bejelenteni, és ami még fontosabb volt, édesapja (Zoltán) is december 15-én született (1914-ben), így azt az érdekességet, hogy apa-fia ugyanazon a napon látott napvilágot, nem akarták elrontani.
1948-ban ő volt az országos gyermeknapi plakátokon.

Általános iskolai tanulmányait Sárospatakon kezdte, ahol szülei tanárok voltak. Édesapja a Református Gimnáziumban, édesanyja Hercegkúton tanított. Édesapját meghívta a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem tanársegédnek a matematika tanszékre, amit ő elfogadott. Zsolt Botond így Miskolcon a 27. számú (hejőcsabai) Általános Iskolában folytatta a tanulmányait, majd a 7-8. osztályt a 7. számú (Kossuth utcai) Általános Iskolában fejezte be. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban 1965-ben érettségizett kitűnő eredménnyel. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-népművelés szakára kérte a felvételét. Abban az időben az volt a rendelkezés, hogy ha a fiúk megfelelnek a felvételi előírásoknak, csak előfelvételit nyerhetnek, az egyetem előtt egy évig pedig sorkatonai szolgálatot látnak el. Neki sikerült a tizenkétszeres túljelentkezés ellenére bekerülni, de csak előfelvétellel. Szeptember 1-én, a behíváskor azonban kiderült, hogy magas vérnyomása (180/130) miatt alkalmatlan a katonai szolgálatra, ezért hazaküldték. Az egyetem ekkor sem vette fel, hanem előírta, hogy 9 hónapig dolgozzon. Ezt a Borsod-Miskolci Népművelési Tanácsadónál kezdte. Itt betekintést nyert az egész megye hálózati, módszertani népművelési tevékenységébe, és alkalmanként gyakorlati feladatokat is ellátott. A Tanácsadó azonban 1965. december 31-én beolvadt az akkor indult Rónai Sándor Megyei Művelődési Központba. Ekkor Zsolt a vasútnál, az Újmiskolci Pályafenntartás segédmunkása lett. Mindig szívesen emlékezik erre az öt hónapra, a krampácsolásra, a vagonpakolásra. Az akkori korban szép fizetést is kapott, és elment belőle két hétre nyaralni a Krímbe.

Középiskolai történelem szakos tanári és népművelési diplomáját 1971. június 26-án kapta meg 1971. június 26-án kapta meg. Egyetemi évei alatt – különböző művelődési intézményekben – rendszeresen tartott klubesteket, vetélkedőket, ismeretterjesztő előadásokat. 1968-ban a miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Házban – az országban az elsők között – nyári gyermekfoglalkoztatást vezetett, 1968 őszétől pedig ugyanitt a Hélios Ifjúsági Klub irányítására kérték fel. Még újságot is megjelentettek, amelyben klubéletük ismertetése mellett helytörténeti kutatásaikról is beszámoltak. Harmad és negyedéves egyetemista korában az egyetem vezetése rábízta a Kossut Lajos Tudományegyetem többszáz hallgatója részére szervezett ún. téli népművelési gyakorlatot három megye falusi kultúrházaiba. Első írásai is ez időben jelentek meg az Egyetemi Élet c. folyóiratban.

1971–1993 között Miskolc megyei jogú Város Tanácsa VB. Művelődésügyi Osztályán dolgozott főelőadóként. A városi szintű rendezvények, a helyi művészeti élet és az ismeretterjesztés művészeti ága tartozott munkakörébe. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, kiállításokat nyitott meg, a Ki mit tud? városi rendezvényeit szervezte, a Fesztivál egyik rendezője volt, cikkeket írt. Ezek mellett a Megyei Művelődési Központ felkérésére rendszeresen tartott módszertani előadásokat, bemutató foglalkozásokat a megye területén is.

Mivel lakásproblémáját nem tudta megoldani, 1973-ban – pályázat útján – a berettyóújfalui Járási és Városi Művelődési Központ igazgatója lett. Itt munkatársaival a városi népművelődési tevékenysége mellett a nagy területű berettyóújfalui járás közművelődési tevékenységét is koordinálta, irányította. E mellett a debreceni Megyei Művelődi Központ felkérésére rendszeresen tartott előadásokat, konzultációkat, módszertani eligazításokat Hajdú-Bihar megye népművelőinek is. Szakmai területen elsősorban a munkahelyi művelődés lehetőségeivel és az ifjúság körében végezhető kulturális tevékenységgel foglalkozott. A helyi Arany János Gimnáziumban mint óraadó tanár kezdte pedagógusi pályafutását.

1995-ben édesanyja és felesége halála nagyon megrázta, depresszióját fiai tanácsára úgy kívánta gyógyítani, hogy ideiglenesen más városba ment dolgozni. 1996. január 1-től másfél évig – annak megszűnéséig – a szekszárdi Gyermekek Háza igazgatója volt. E rövid idő alatt is sikerült nívós tevékenységet kialakítani, nagy lendületet, más formákat és módszereket bevinni a tevékenységbe, mint pl.: megvalósítani a tartalmas művelődés keretét, a Gyermekvilág klubot; új stílusú tanulmányi versenyeket, vetélkedőket honosított meg; elindította Szekszárdon az Apák Napját; létrehozta a gyermekek és az ifjak kötetlen szórakozására a Diákkaszinót; a hátrányos helyzetű gyermekek részére megrendezte a karácsonyt, a Szilvesztert; az általános iskolások és a középiskolások (SzEKSZ) diákönkormányzatainak helyet adott, tevékenységüket patronálta stb.

Mivel élete során jóval több ideig dolgozott megyei szinten, mint városin, és mert igény is volt rá, a Gyermekek Háza tevékenységét ez irányba is bővítette. Jó munkakapcsolatot alakított ki a városban működő megyei intézmények munkatársaival (Pedagógiai Intézet, középiskolák, könyvtár, múzeum, levéltár). Intézményébe befogadta a Bezerédj Pál Általános Iskola tanulócsoportjait is. Pályázataikat (gyermekrajz, művészeti csoportok bemutatói, tanulmányi versenyek stb.) mindig legalább megyei szintre írták ki. Az öt napos pályaválasztási börzében a megyei fenntartású középiskolák is bemutatkoztak a Gyermekek Háza épületében. Táboraikban is fogadtak a megye területéről is gyermekeket, a diákönkormányzatok foglalkozásaira a városkörnyék gyermekei is jártak. Több kiállítást is vándoroltatott sikeresen a Gyermekek Háza Tolna megyében.

A népművelési tevékenysége mellett bekapcsolódott Szekszárd közéletébe is. Létrehozta a Tolnai Népújság Magazin mellékletében a Gyermekvilág rovatot. Egy év alatt több mint 40 ismeretterjesztő cikket írt a Népújságban és a Szekszárdi Vasárnapban. Külön öröm volt számára, hogy Zsolt és Levente fia is több cikket írt a rovatába. A Szekszárd 1. TV társadalmi-közéleti adásait szerkesztette és vezette. Különösen a beszélgetős műsorok tetszettek neki, pl.: Torgyán Józseffel, Durai Miklóssal, Lezsák Sándorral, valamint a TV Híradóba készített szívesen anyagokat, pl.: Dávid Ibolyával, Kuncze Gáborral stb.

Batár Zsolt huszonhat évig élt és tevékenykedett Veszprém városában. Először a mai Városi Művelődési Központ jogelődjében dolgozott több mint egy évtizedig módszertani osztályvezetőként, utána a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) városi titkára, végül a HM Honvéd Kulturális Kht Veszprémi Intézményének igazgatója volt.

2002. március 25-én felterjesztették a város által alapított Gizella-díjra. Ezek az ajánlások majdnem teljességgel összefoglalták Batár Zsolt Botond Veszprémben végzett tevékenységét.

	Felterjesztés Gizella-díjra A Honvéd Baráti Kör és a Gizella Baráti Kör Veszprémért Egyesület Batár Zsoltot Gizella-díjra felterjeszti. Batár Zsolt huszonhat éve él és tevékenykedik Veszprém városában. Először a mai Városi Művelődési Központ jogelőd- jében dolgozott több mint egy évtizedig módszertani osztályvezetőként, utána a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság városi titkára volt. Jelenleg a HM Honvéd Kulturális Kht Veszprémi Intézményének igazgatója. 1946. december 15-én Nagykőrösön született. Történelem szakos középiskolai tanári és népművelési előadói diplomáját 1971-ben szerezte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Két gyermek édesapja. Tevékenysége négy területen emelkedett az átlag fölé: az ismeretterjesztésben, a lokálpatriotizmusban, a non profit szfé- ra szervezésében és a hátrányos helyzetűek felkarolásában. (Részletes indoklását mellékeljük.) Egész munkája a város lakóinak megőrzésére és új értékek létrehozására irányult, valamint az anyagilag hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyen- lőségének javításáért tevékenykedik évek óta. A huszonhat éve tartó önzetlen és kimagasló tevékenységéért javasoljuk Veszprém város díjának elnyerésére.
	Veszprém, 2002. március 26.
	Kenyeres Miklós elnök Kőhegyiné Szita Bernadett alelnök Honvéd Baráti Kör Gizella Baráti Kör Veszprémért

     A Függetlenek és Civil Szervezetek Veszprémért egyesület 2002-ben képviselőnek indította Veszprém városban az önkormányzati választáson.
     Idegenvezetéshez kapcsolódó tantárgyak (Magyarország nevezetességei, Európa kiemelkedő nevezetességei, idegenvezetés módszertana, művészettörténet, vendéglátó- és szállodaismeret) tanítása, Veszprém város és Budapest 1-1 napos helyszíni bemutatása az idegenvezetők képzésében a Veszprémi Egyetemen és a Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskolában folytatta a 2003–2004-iki tanévben is.
     Idegenvezetők országos vetélkedője: Felmenő rendszerben szervezték az Országos, a Fővárosi és a Megyei Idegenforgalmi Hivatalok. A több száz jelentkező közül a megyei és fővárosi selejtezők után az országos döntőbe 72-en kerültek, ahol Batár Zsolt az előkelő 10. helyet szerezte meg, megelőzve a hivatásos idegenvezetőket.
     A Magyar Camping és Caravanning Club Veszprém megyei elnöke. Több országos kempingtalálkozó szervezője.
     A rendszerváltás utáni lehetőséget megragadva egy régebbi ismerősével létrehozta a Batár Touristot. A veszprémin kívül iroda nyílt Ajkán és Esztergomban is.

Kiadta: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése
Batár Zsolt 66 sorban szerepelt benne fényképével illusztrálva

Budapesti tevékenysége:

2003. februárjában költözött Budapestre. Tevékenységéből a teljesség igénye nélkül:

Róla megjelent írások

Veszprémi 7 Nap, 2007. 04. 07. Matolcsi Renáta

Kelet-Ausztrália (útikalauz)

Írásos bemutatása: Panoráma (A világ magyarságának képes magazinja) c. folyóirat 2005. januári, márciusi, novemberi számban. Budapesti Nap c. napilap 2003. november 25. számában

Szóbeli bemutatása: 2005. január 14. Magyar Kultúra Alapítvány budavári székházában a BAZ megye Budapesti Baráti Körében mintegy 50 érdeklődő előtt. (Földes Gimn. egykori tanítványaként). 2005. január 28-án Magyar Kultúra Alapítvány budavári székházában, a Panoráma Világklubban mintegy 100 Kárpát-medencén kívül élő magyar előtt. Képek az eseményről: előadás, dedikálás

Szóbeli bemutatása:
Magyar Kultúra Alapítvány budavári székházában, 2005. november 16-án az Ausztrália Magyar Baráti Köre meghívására.

(Dél-Baranya, Szlavónia, Muraköz, Zagorje, Zágráb, Közép-Horvátország, Fiume, Isztria, Kvarner)

Látogatás Szlovéniába és Triesztbe

Horvátország déli területei (Dalmácia)

Új-Zéland (87%-ban)

Magyarok Ausztráliában tanulmány a Magyar Művelődési Intézet felkérésére, 2003. november

Eseménynaptár, 2 Zsiráf, 2004/január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december.

2003. április 24. Városi Művelődési Központ, Várpalota
2003. december 11. Magyar Kult. Alapítvány székháza (Budai Várban), Ausztrália Magyar Baráti Köre meghívására

Esztergom bemutatása a helyszínen Ausztráliában és Dél-Amerikában élőknek

A Bocskai-felkelés emlékhelyei (A 400 éves évforduló kapcsán) (diával illusztrálva)

2004. október 19. Magyar Kultúra Alapítvány székháza (Budai Várban), Magyar Emlékekért a Világban Egyesület meghívására

2005. október 4. Magyar Kultúra Alapítvány székházában (Budai Várban), Magyar Emlékekért a Világban Egyesület meghívására

2005. március 10. Magyar Kultúra Alapítvány székháza (Budai Várban), BAZ megye Budapesti Baráti Köre meghívására

2007. okt. 16. Magyar Kultúra Alapítvány székháza (Budai Várban), a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület meghívására

2008. ápr. 29. Magyar Kultúra Alapítvány székháza (Budai Várban), a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület meghívására

Ausztrália magyar gyermekszemmel – országos pályázat (közel 400 pályamunka érkezett)

Rendezők: Ausztráliai és Új-Zélandi Magyarok Szövetsége (Adelaide), Magyar Művelődési Intézet (Budapest), Teleki Sámuel Kulturális Egyesület (Veszprém)

          Megnyitó: 2002. december 9. Budai Vigadó (I. Corvin tér 8.)
                            2003. január 8. Adelaide (Ausztrália), Magyar Ház
                          2003. március 10. Sydney (Ausztrália), Magyar Ház

II. Rákóczi Ferenc élete és szabadságharca – országos pályázat (107 pályamunka érkezett)

Rendezők: Magyar Kultúra Alapítvány (Budapest), Teleki Sámuel Kulturális Egyesület (Budapest)

Megnyitó: 2003. július 11., Magyar Kultúra Alapítvány székháza
2003. október 28., Ady Endre Művelődési Ház, Újpest

Új-Zéland gyermekszemmel – Új-Zélandban meghirdetve (26 pályamunka érkezett)

Rendezők: Új-Zélandi Magyar Szövetség (Christchurch), Magyar Fészek (Wellington), Teleki Sámuel Kulturális Egyesület (Budapest), Batár Útikönyvek Kiadó (Budapest)

Megnyitó: 2006. január 15. Magyar Klub, Wellington
2006. január 27. Christchurch