Utolsó frissítés: 2013-05-09
Az ausztráliai magyarság társadalmi tagozódása igen bonyolult, mindegyik emigrációs csoport más és más szempontból különbözött az otthon maradottaktól, és az ausztrál bevándorlási tisztviselők válogatási elvei is fokozták a már létező aránytalanságokat. De a társadalmi és foglalkozási csoportok aránytalanságán túl a magyar közösségi életen belül a leggyakoribb ütközőpontot a bevándorló társadalmi helyzetének kettőssége okozta és okozza, vajon a múlt, a magyarországi pozíció, vagy az Ausztráliában elért beérkezettség legyen-e a mérvadó?
Az emigráció velejárója az egyének és a társadalmi csoportok mobilitása. A mobilitás által keletkezett status-változást fokozza a két kultúra különböző értékrendszere: Ausztráliában a foglalkozások értékelése merőben más, mint a háború előtti Magyarországon volt, ahonnan a menekültek első hulláma érkezett. Ausztráliában az orvos, az önálló ügyvéd, a sikeres üzletember, az élvonalbeli sportoló tekintélye magasabb, mint a mérnöké, a katonatiszté, az állami tisztviselőé, a politikusé. Költők, írók, művészek alig ismertek, és csak akkor számítanak, ha vagyonra tesznek szert. Az önálló iparosok általában jómódúak, és a középosztály tagjainak tartják magukat.
A deklasszálódás arányait fokozta, hogy éppen azok voltak legkevésbé képesek folytatni hivatásukat Ausztráliában, akik Magyarországon nagyra tartott foglalkozásokat folytattak. Ha csak nem tanult meg gyorsan angolul, és nem sajátított el egy új, használható hivatást, vagy önállóságot biztosító szakmát, a legtöbb hivatásos katonatiszt és köztisztviselő a társadalmi piramis alsóbb lépcsőire került, és előbb-utóbb a hasonlóan „volt-valakik” társaságában kellett vigasztalást találnia. Ugyanakkor az iparosok meggazdagodtak; jó városnegyedekben vehettek szép házakat, gyermekeiket magániskolába járathatták és gyakran utazhattak a tengeren túlra.
A társadalmi változások kiélezték a magyar társadalomban nem ritka, születéssel, ranggal összekötött rátartiság, valamint az Ausztráliában általánosan elfogadott egalitáriánus magatartás közti különbséget. Az, hogy az angol nyelv nem ismer megkülönböztető megszólításmódot, és hogy az ausztrálok általában mindenkit keresztnevükön szólítanak, és magától értetődőnek veszik ennek viszonzását, máig inkább kihangsúlyozza a két kultúra közötti különbséget. A középosztály pozícióját vesztett tagjai és a meggazdagodott és magyar célokra többnyire bőségesen áldozó iparos osztály közötti feszültség - amelyet fokoztak a nyugatos és 56-os bevándorlók közti ideológiai különbségek - nem lebecsülendő szerepet játszottak a magyarok közösségi életében. A bevándorló nemzedék kihalásával, mint sok minden más probléma, ez is el fog tűnni. A munkássorba jutott középosztály gyermekeinek igen nagy része szülei áldozatkészsége eredményeként már elérte szülei volt társadalmi színvonalát, és elausztrálosodva nem talált kifogást arra, hogy elkerülje egy magyar iparos úgyszintén tanult gyermekének társaságát.
A hatvanas és hetvenes évek nagy változásokat hoztak Ausztrália és a bevándorlók viszonyában. Ázsia gazdasági, politikai és katonai előretörése lehetetlenné tette a Fehér-Ausztrália eszményének fenntartását. A hetvenes évekkel elérkezett a multikulturalizmus korszaka. Ezek után államilag is támogatták a különböző kultúrákat, az idegen nyelveket és szokásokat, de az angol nyelv elsőségét és a parlamentáris demokrácia rendszerét mindenképpen fenntartották. A magyarok haszonélvezői lettek az új áramlatnak. Az állam által pénzelt ingyenes tolmácsszolgálatok, a nemzetiségi csoportokat elismerő szociális gondozás finanszírozása, a magyar nyelv érettségi tárgyként való elfogadása, a rádió és a tv magyar nyelvű műsorai nagyrészt a multikulturalizmus terjedésével valósult meg.
Százalékos arányánál jóval nagyobb súlyt jelent Ausztrália társadalmában a magyarság, különösen a kulturális és művészeti életben, de jelentős a szerepük a gazdaság területén, és találunk magyar származású sportolót, politikust is.
Tudományos élet:
Egy
1958-ban készült lista közel hatvan magyar
származású tanárt, kutatót és
előadót sorolt fel, akik Ausztrália egyetemein vagy
tudományos kutató
intézeteiben dolgoztak. Ma
Művészetek:>minden ágában találunk magyarokat. Közülük a kiemelkedők:
Zene: Bachman Géza (1914-1974), Hanzély Tamás, Paul Tibor (1909-1973), Pikler Gyula (1919-1984), Maestro Tony Ticho (Tycho Tamás): zeneszerző, zongoraművész, Sydney-ben él, Maestro előnévvel illetik, mert az ausztrál zenei életben egy vezető személyiség, 18 évig volt az egyik legnagyobb televíziós állomás zenei igazgatója, több állami kitüntetés tulajdonosa, az angol királyi család személyes ismerőse. Ma is az állami szimfonikus zenekarok vendégkarmestere, zeneszerző. Orszáczky Miklós (Jackie) volt Sziriusz együttes alapító. Ausztráliában elismert, nagyon jónevű zenész, minden kedden játszik Sydneyben (Erskenville-ben), a Rose of Australia nevű vendéglőben Udvardy József.
Ének: Virág Szilvia operaénekesnő Sydney-ben él.
Festő: Antal Károly (SA), Apponyi Silvio Albert (SA), Ashby – szül: Őry - Yvonne (SA), Éva Maria Barry (NSW), Berekally Magdolna (SA), Berekméri István (SA), Horváth Emma (SA), Hosne Libby (SA), Kaali-Nagy Palma (Vic), Kaszab Judit (Judy Cassab) az egyetlen női festő, aki kétszer nyerte el az ausztrál festészet legbecsültebb arcképdíját, az Archibald Prize-t (NSW), Mérth Katalin, Molnár Pál (Tas), Mrena Teréz (Vic), Orbán Dezső (Desiderius, 1884-1986) képei Ausztrália képtáraiban található (NSW), Peregi Eszter (Vic), Perován Justina (SA), Piller István Károly, Pisko Piroska (Vic), Rácz Judit (Vic), Stener Andrew (SA), Szabó András (WA), Szalay Julia (Tas), Szűcs Éva (Vic), Toeroek Etelka (SA),Végh Éva (Vic), Vékás Éva (Sa).
Katedrálüveg készítő: Moor István művei főleg Sydney templomaiban láthatók.
Fa-intarzia készítő: Radványi Kálmán gótikus stílusú képeivel aratott sikert.
Rézöntő és bronzműves: Berczi Lajos Ausztrália-szerte ismert. Ő készítette a canberrai új országház összes bronz és rézművét.
Faszobrász: Molnár Pál erdélyi származású, Tazmániában él.
Karikatúrista és építész: Molnár György.
Szobrász: Apponyi Silvio Albert különösen vallásos tárgyú, valamint élethű ausztrál állatszobraival tűnt ki. Kolozsy Sándor legismertebb szobra az ausztrál pionír nők emlékműve Sydneyben, amelyet 1988-ban lepleztek le. Mészáros Andor (1900-1972) számos remekműve látható Sydneyben, Melbourne-ben, Brisbene-ben. Monumentális szobrai Ausztrália-szerte láthatók. Ő készítette a melbourne-i olimpiász (1956) emlékérmét. Mészáros Mihály, (Michael), Apponyi Silvio Albert, Kolozsi Sándor.
Filmművészet, színházművészet: Riomfalvy Pál igazgatója volt a Phillip Street Theatre-nek Melbourne-ben. Hegedűs Péter filmrendező Brisbane-ben él.
Irodalom:
Magyarságról angolul: Kuncz Egon magyar versek angol fordításban Hungarian Poetry (1955), valamint az
ausztráliai magyarok történetével foglalkozó két könyve, Blood and Gold;
Hungarians is Australia (1969) és The Hungarians is Australia (1985).
Bodolai
Zoltán Timeless Nation (1977) és Hungarica (1983) címmel írt magyar
történelemmel, irodalommal és legendákkal foglalkozó ismeretterjesztő könyvek.
Török A. Béla Hungary and Europe; a Historical Review (1979) című könyve
Sydneyben jelent meg. Endrey Antal többnyire önköltségen adta ki tíz magyar
tárgyú könyvét.
Nagy
Kázmér 1955-ben megjelent Hungaria című,
kétnyelvű bevezetést és képszövegeket
tartalmazó magyar város- és
tájképeket tartalmazó albuma elsősorban a korai
évek magyar honvágy-piacának szólt.
Australia and the Hungarian Question in the
United Nations; a Collection of Selected Documents (1966) című
dokumentum
gyűjteménye, amely Ausztrália ENSZ előtti szerepét
elemzi az 1956-os forradalom
megtárgyalásakor, még ma is hasznos
forrásmunka. Ezek mellett számos magyar
tárgyú kisebb kiadvány, tanulmány és
cikk jelent meg ausztráliai folyóiratokban
magyar szerzőktől.
Önéletrajzok, magyar-ausztrál visszaemlékezések angolul: Andrew Riemer (Riemer András): Inside Out; Life between two Worlds (1992); Habsburg Cafe (1993). Emery Barcs (Barcs Imre) Backyard of Mars (1980): Judy Cassab (Kaszab Judit) díjnyertes naplója: Judy Cassab Diaries (1995); Susan Vargas (Vargas Zsuzsa): Heddy and Me (1994); Törökfalvy Edit: Letters of Heartache and Hope, a Story of Egigration after World War II. (1995).
Önéletrajzok, magyar-ausztrál visszaemlékezések magyarul: Bodolai Zoltán: Csak azért is …
Ausztráliáról magyarul: Ausztráliáról
addig két magyar emigráns könyve jelent meg
Magyarországon. Nagy
Kázmér: Az én Ausztráliám
című kötete Ausztrália földrajzát
és történelmét fűzi
össze a Világjárók sorozatban megjelent
művében (Gondolat, 1976). A
természetbúvár Hangay György Tábortüzek a Dél Keresztje alatt címen
írt
utazásairól, kalandjairól és az
ausztrál állatvilágról.
Magyar szépirodalom: Domahidy András (Nyugat Ausztrália) Árnyak és asszonyok angol fordításban is megjelent. Ruttkay Arnold (írói álneve Só Bernát) kimagasló humorista. Összegyűjtött írásainak kötetei: Ki hitte volna? (Sydney, 1960), Csak akkor fáj, ha nevetek (Adelaide, 1977, Clevland 1984). Zsigmond Endre: Jegenyék (Sydney, 1966) tárcák gyűjteménye. Dezséry András: (Adelaide) Visszatekintés (1975), Kétlaki (1980), Harc az egérrel (1987). Botond István: Megosztanám Veled című verses kötete (Sydney, 1968). Handi Péter, Novák Mária, Csepelyi Rudolf versei. Hidegkuti Béla (Melbourne) irodalom és tudománytörténésznek számos tanulmánya jelent meg.
Angol szépirodalom: David Martin (Detsényi Lajos) több mint 30 könyv szerzője.
Könyvkiadás: Fabinyi Andor (Andrew) (1908-1978) Melbourne-ben megalapította az F. W. Cheshire könyvkiadói szárnyát, mely Ausztrália legszínvonalasabb könyvkiadója lett. Képviselte Ausztráliát az UNESCO és más nemzetközi fórumokon. Melbourne-ben elindította a magyar könyvnapok ausztráliai változatát, a könyvhetet. Dezséry András Adelaide-ben 1975-ben multikulturális könyvkiadó vállalatot indított, amely 25 többnyelvű, főleg irodalmi jellegű könyvet adott ki. 13 év után nagy veszteséggel megszűnt.
Újságíró: Dettre András angol nyelvű újságíró és szerkesztő, sportkönyvek írója; a sport miniszter sajtóattaséja. Les Murray (Ürge László) sportújságíró, az SBS televízió sportosztályának igazgatója; Barcs Imre (Emery) (1905-1990) külügyi újságíróként tevékenykedett.
Üzleti élet: Az ausztráliai üzletemberek hetilapja időnként összeállítja Ausztrália leggazdagabb üzletembereinek listáját. A nyolcvanas élvekben, amikor az első generációs magyar emigránsok java még élt, egy ilyen lista Ausztrália leggazdagabb emberei között 10 olyat sorol fel aki Magyarországon született. Ausztráliában a magyarok százai alapítottak gyárakat, műhelyeket és üzleteket. Különösen kitűntek a hentes-iparban, ahol nagy szerepük volt az európai felvágottak meghonosításában, a vendéglátóiparban, a textiliparban és -kereskedelemben, ahol mint magas színvonalú divatcikkek tervezői számosan nyertek díjakat. De magyarok találhatók a kémiai, a fémipari és a mérnöki vállalatok tulajdonosai között is – valójában az ipar, a kereskedelem és a financiális élet minden szektorában.
A hatvanas években a city régi kis házait modern felhőkarcolók váltották fel, a külvárosokban pedig hatalmas üzletközpontokat építettek, amelyekben számtalan áruház, kis üzlet, kávézó fért meg együtt. Mindezt a hatalmas változást, amely nemcsak a városok képét változtatta meg, hanem az ott élő emberek életstílusát is, nagyjából négy cég hozta létre. Ezek közül hármat magyar származású üzletemberek alapítottak: Parkes Development Pty Ltd., Westfield Corporation, Stock and Holding (később Stockland).
Greiner Miklós (Nick Greiner) 1980-ban Új-Dél-Wales törvényhozásának képviselőjévé választották. 1983-ban az ellenzék vezére, majd 1988-1992 között Új-Dél-Wales állam miniszterelnöke lett.
Gyulay Albert 1948-49-es honvéd ezredes, 1861-ben Sydney-ben telepedett le, és mint magasrangú kormánytisztviselő, Új-Dél-Walles kormányát képviselte az 1866. évi párizsi világkiállításon. (Később rézbánya vezérigazgatója lett.)
Mensáros Andor (Andrew) (1921-1991) 1968-ban Nyugat Ausztrália törvényhozásának képviselőjévé választották. 1974-1983 között miniszter volt. Ő volt az első nem brit emigráns, aki Ausztráliában miniszteri rangot ért el.
Sport: labdarúgásban Adelaide-ben megalakult a Budapest, Melbourne-ben a Hungaria, és mindkettő nyert helyi bajnokságokat. Sydneyben alapították a Ferencvárost, mely utána St. George-Budapestként vált közismertté, és a hatvanas-hetvenes években Ausztrália legismertebb és legsikeresebb együttese lett: piros-fehér-zöld színekben számtalan bajnokságot nyert, és az első ausztrál klub volt, amelyik külföldi túrára vállalkozott. A klub edzői közül a délvidéki Árok Ferencet később az ausztrál nemzeti válogatott edzőjévé választották. Idővel a magyar játékosok kiöregedtek, ausztrálok játszottak benne, a nézők megcsappantak, és 15 év után a csapat kiesett az első ligából.
A vízipólózást magyarok emelték magasabb fokra Ausztráliában.
Kajak 500 m-en Sümegi Oszkár a moszkvai olimpián ezüst érmet szerzett ausztrál mezekben.
Sajtó: Az asszimilációs filozófia enyhülésével levegőt kapott az angolon kívüli sajtó.. A nagy távolságok, valamint a politikai és vallási különbségek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 1950-1964 között a magyar sajtótermékek száma meghaladta a negyvenet. Nagy részük tiszavirág életű volt, és 1964-ben már csak 9 lap jelent meg rendszeresen Ausztráliában. Ma mindössze egy hetilap létezik, a Magyar Élet. 1958-ban Melbourne-ban indult, ma a főszerkesztője Csapó Endre.